Tekintsük ezt az írást egy virtuális gondolkodásnak! Az apropó, a kiinduló pont, a mai reggelem.
Miközben ébredést követően megkezdődött a reggeli rutin, ami igaz volt a gondolatokra és az első tettekre is, a háttérben történt valami más is. Megjelent bennem egy nagy "MIÉRT".
Teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben kialakuló szokások egy része nem tekinthető építőnek. Az első gondolatok a hétköznap reggeleiben, amik a "nem akarom" körül forgolódnak, rányomják a bélyeget nem csak az első órákra, de az egész napra. Ezekhez tapadnak felesleges tettek, újabb fárasztó gondolatok és be is indul egy lefelé tartó spirál.
Sokan vagyunk így
Eszembe jutott egy idézet is. Pusztán annak a ténye, hogy ez bekerülhetett a Bibliába azt is mutathatja, hogy ez olyasmi, ami elég gyakori és amire figyelni kell.
"A belső ember harca
14 Mert tudjuk, hogy a törvény lelki, de én testi vagyok, kiszolgáltatva a bűnnek. 15 Mert magam sem értem, mit teszek. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. 16 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor egyetértek a törvénnyel, hogy jó. 17 Akkor tehát már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. 18 Mert tudom, hogy nem lakik bennem, vagyis az én testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. 19 Mert nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt teszem, amit nem akarok. 20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. 21 Magamban tehát azt a törvényt találom, hogy jóllehet a jót akarom cselekedni, mégis a gonosz van hozzám közel. 22 Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, 23 de látok egy másik törvényt a tagjaimban, amely ellenkezik az elmém törvényével, és engem a tagjaimban levő bűn törvényének a rabságába hajt. 24 Ó, én nyomorult ember! Ki szabadít meg engem e halálnak testéből? 25 Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én tehát az értelmemmel Isten törvényének, de a testemmel a bűn törvényének szolgálok."
Károli Biblia, Pál levele a rómaiakhoz 7. fejezet
Ha én magam nem is így fogalmaznék, átérzem azt, amiről Pál írt. Korántsem biztos, hogy a fenti szavakat mindenki így értelmezi, de számomra a "bűn" (ebben a gondolatsorban) egyszerűen azon szokásokat jelenti, melyek úgy teszik nehézzé a napokat, hogy valóban komoly események meg sem történnek. Az "utálom a hétköznap reggeleket" éppen ilyen.
Tovább kell vinni?
Szóval ... megjelent az a bizonyos "MIÉRT?", amibe érdemes belekapaszkodni.
Hiszen, amikor ilyen kérdés bukkan fel bennünk, az azt jelenti, hogy a kialakult szokások, a rutin nyilvánvaló vált. Feltűnt, hogy van valami, ami nem segíti, hogy könnyedebb, boldogabb életet éljünk. Ha valamiről már látjuk, hogy az ott van, akkor dönthetünk arról, hogy ott akarjuk-e hagyni.
Nem állítom, hogy ha ma döntünk, egy-egy szokás "nem kívánatos" kategóriájáról, az holnap már nem lesz ott. Pál is arról írt, hogy tud a problémáról, de harcolnia kell, nap mint nap.
Ha valamit sok-sok éven keresztül végeztünk, akkor is (vagy különösen akkor), ha ezt nem tudatosan tettük, jellemzően nem tűnik el varázsütésre, de megszüntethető.
Előfordult már Veled, hogy egy kert gyomtalanításán munkálkodtál? Igen? Akkor tudod, nem megy azonnal. Gyom ki, új fűmag be, újabb gyom ki, újabb fűmag be ... Ha kitartóan dolgozol a gyom eltávolításán és azon, hogy később se vethessen gyökeret a pázsitodban, annak idővel meglesz az eredménye.
Ennyit a ma reggeli gondolatról. ☺️ Igyekszem majd olyan írásokat hozni a weboldalra, melyek segíthetik a változások előmozdítását.
Zozen